Ismét túl vagyok egy gyümölcsnapon. Érthetetlen módon a többi három nap is ezen görcsölök, hogy vajon mi lesz a negyedik nap... Úgyhogy most ezen dolgozom, leküzdeni a fölösleges aggodalmat. Mert úgyis lesz valahogy:)
A mai nap - szétválasztás szempontjából! - jól alakult. Egyébként most sok döccenő van a mindennapjaimban, de a fehérje napot nem zavarta meg semmi:) A délelőtti narancsozást, teázást húsleves követte, amiből én a laskát kifelejtettem:) De így is finom volt nagyon! Délután csirke mellből készítettem vacsorát, ritka jól sikerült:) Feldaraboltam egész kicsire a csirkehúst, fűszeres-olajos-hagymás-fokhagymás pácban hagytam 1-2 óráig. Aztán lassú tűzön megpirítottam, két paradicsomot hozzátéve, majd a végén kevés mustáros öntetettel lelocsolva. Mellé friss, bazsalikomos paradicsomos zöld hagyma saláta volt. [A kedvenc főszolidarizálómnak rizset is készítettem, de én nem ettem belőle. Majd holnapután:)] Mind a tíz ujjunkat megnyaltuk! A késő estbe nyúló munkálkodás mellé megittam sok sok teát! Szóval ehhez hasonló napokat kívánok, és akkor akár kétszer 92 nap is jöhet!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nahát, de ügyes vagy!!! Hát sok sikert ebben a nekiszaladásban is!
VálaszTörlésA nyáron én is ki akartam próbálni ennek egy másik változatát,mert meguntam egy másikat, ami amúgy sikeres volt,de még szerettem volna néhány kilótól megszabadulni és tartani a súlyom valamiféle életmóddá alakítható diétával. Csak sajnos ez nem jött be nekem..Pedig nagyon tetszik és rajtad kívül még másokat is láttam "átalakulni" tőle. Egyrészt nálam nem volt eredményes,meg én inkább eszek nagyon keveset csak ne legyen előírva hogy pontosan miféle is az a nagyon kevés...úgyhogy csak csodálni tudlak. És jó ötlet naplóban vezetni az egészet. lehet nekem is segítene. Most bele akarok valamikor kezdeni a Béres Alexandra 21 naposába, én eddigi fogyókúrázásaim során csak azzal jártam sikerrel meg a rengeteg kocogással, amit városlakóként a sok beton miatt kihagyok... és lehet hogy én is leírom ha csak úgy magamnak is, hogy hogyan alakul a dolog, lehet segíteni fog a kitartásban.
Nekem is a legnagyobb támogatóm a párom, ha ilyesmiről van szó, nem mintha nem fogadna el olyannak amilyen vagyok, hanem, mert számít neki hogy én hogy érzem jól magam, és egy ideje ő is jobban odafigyel ezekre a dolgokra, most hagyta el a bűvös -10 kilót és nagyon büszke vagyok rá.Úgyhogy össze kell szednem magam. És azzal hogy blogot írsz erről most bátorítottál!!
Sok sikert!
Nagyon köszönöm Márta! Igen, olvastam néhány hasonló blogot, s gondoltam nekem is fog segíteni. Nem szabadna ez ennyire fontos legyen, de ha az önbecsülésben számít, akkor máris az... És persze nem baj, ha az ember tudatosan táplálkozik:) Köszönöm szépen és hasonlóképp ügyes haladást neked is!
VálaszTörlés