40. nap

Kényeztetések napja volt ma. Legalábbis rám nézve. Anyukám mindenfélét készített, hogy kompenzáljon, hogy a vasárnapi ebéd finomságairól le kell mondanom. De szerintem én mindenki másnál finomabbakat ettem:) A délelőtti gyümölcsevészet után korai ebéd volt, ami engem illet: alma leves, meggy-szósz, és kompót desszertnek. Estefele még egy tányér alma levest ettem. Ilyenkor tényleg meg vagyok győződve, hogy a gyümölcsnapnak sok sok értelme van. Csak általában sok-sok a kísértés is...

39. nap

Ma ünnep volt. És bár nem tudtam enni a hatalmas adag töltött káposztából, az idei napok egyik legeslegjobbikának titulálom a mait. Volt benne sok kacagás, beszélgetés, emberek, sütik, utazások, mindenek. Kezdődött egy sete-suta, de igencsak finom és családias reggelivel, melyre én csak két kiwivel neveztem be, a többiek finomabbnál finomabb dolgokat ettek:) Aztán jött a bölöni farsangi fánk-falás, no meg nagymama utánozhatatlan ízű sütijeinek a végigkóstolása. Vacsorára itthon diós tésztát kaptam.

38. nap

A mai nap ismétcsak rohanással tele zsúfoltsággal jellemezhető. A kiwi-reggeli egy szünetben, narancs-pótlék egy következő szünetben. Egy kellemes teázás, aztán gyönyörű időben Kolozsvár főterének a meghódítása. Azzal, akivel már 9,5 évvel ezelőtt is jól esett volna. De - talán emiatt is - most páratlanul jól esett! És persze a jó nem jár egyedül: keményítő nap ide vagy oda, a nosztalgia erejével ható perecnek nem lehetett nemet mondani. Csak kiállni a sort, mint ahogy olyan sokszor négy éven át, megvenni a szézám magos meleg perecet, és enni, és kacagni. Persze én csak egyet engedtem meg magamnak, de ezt tagadhatatlanul lelkiismeretfurdallás nélkül élveztem. Aztán gyors ebéd: kukorica főzelékkel kedveskedett a kedvenc testvérem, és útban hazafele még egy csipsz is elkelt az autóban. Este nagy szalmakrumplizást csaptunk, kiegészülve, vagyis négyesben.

37. nap

A tegnapi nap megint hajmeresztően zsúfoltra sikeredett, így ismét elmaradt a bejegyzés. De boldogan beszámolhattam volna: - fehérje nap lévén - kísértésről nem, jó magaviseletről igen.
A reggeli vérnarancs-kiwi korai, de ágyban kacagásokkal elfogyasztott vitaminbomba sokáig tartotta bennem a lelket, ebédre maradék gombapaprikást ettünk kolbásszal, majd nagyon finom vacsorát kaptunk a negyedik otthonunkban: töltött tojás és csirke mell volt a díszmenü.

36. nap

A mai nap még hosszabb volt, mint a tegnapi. És még több kísértő helyzet. Délelőtt egy fél üveg meggykompótot ettem meg, délben ebédet készítettem, egy közös kedvencünket, de nem ettem belőle:( Csak kedves meglepetésnek szántam. Ha már nélkülem kell ebédelni... 6 után három vérnarancsot fogyasztottam kedves társaságban, aztán néhány esti tea, és valahogy ennek a napnak is vége lesz... Ha ilyen nap nem lenne, örökké tudnék diétázni... De emiatt alig várom már a végét!

35. nap

A mai nap szinte észrevétlenül telt el. Igaz, 10 órás munkahelyen való ülés valahogy elfelejteti az emberrel a táplálkozási korlátait... 10 óra körül kiwi-reggelivel vigasztaltam magam a korai felkelés és már két óra munka után. Délben megismételtem ezt. 2 előtt otthonról csomagolt pogácsát és kalácsot majszolgatta. És ezt még egyszer-kétszer 5-ig. Vacsorára nagyon fino pesto-s tortellinit készítettem. Plusz 1-2 tea, és kész.

34. nap

A hétfő amúgy nem a kedvenc napom. De a mai jól sikerült. Sajnos nem kimondottan táplálkozásilag. Ebédre hazai paszuly leves volt, ez természetesen jó. Mert csak melegíteni és enni kell, és valahogy mindig finom. Nem úgy mint az én (olykor mellé)fogásaim. A vacsorára készített lecsó valahogy nem lett az igazi. De persze utolsó cseppig elfogyott, és meg is lett dícsérve meg minden, de nem vagyok megelégedve. Külön főztem rizset, hogy az igazi lecsó hangulatát adjam annak, aki nem önmegtartóztatásra specializálódott. És neki teljesen rendben is volt. De nekem nem...
Kívántam volna a szalmakrumplit, mert megint 4 napot kell várni a következő alkalomra, no de akkor majd kolozsvároson kell egy másik fontos emberrel krumpli-lakomázni.

33. nap

A korcsolyázást megelőző ebédmeghívás nem teljesen kedvezett nekem, a hús nagyon finom volt, csak a krumpli pürét sikerült megkívánnom, mivel rég nem készítettem. No de természetesen a kísértés plátói maradt, nem ettem belőle, de a kellemes lakoma-hangulatot elkergette. A vacsora viszont saját szájízre lett dizájnolva! Mivel nemrég egyet okosodtam, és megtudtam, hogy a gomba fehérje és ezeken a napokon, és nem - mint ahogyan én korábban (tévesen) gondoltam - zöldségekkel együtt fogyasztható, ezért ma nagyon finom gombapaprikás készült vacsorára tojással és maradék rántott sajttal kiegészítve.
Mostanában - bánatomra - kicsit visszaesedt a folyadékfogyasztás, csak este teázom agyon magam, holott napközben is kellene. No a jövő hétre ez az elhatározás!

32. nap

Egy újabb gyümölcsnap. Ami hétvégére esett, így természetesen kétszeresen emberpróbáló. És még finom ebéddel és tepertős pogácsával is farkasszemet kellett nézni, és persze vendégként, hogy legyen még kellemetlenebb. No de valamelyest kárpótolt az ágyban felszolgált narancs-reggeli, az ebédre elfogyasztott barack-kompót.

31. nap

A mai nap ünnepi családi reggeli volt: finom házi kolbászos, házi vörös hagymás, házi tojásos rátottát készítettem a fiúknak. Nagyon szerették. Én is velük reggeliztem. De természetesen nem ezt ettem...:( De az enyém is kényeztetős reggeli volt: édes fehér szőlőt csemegéztem. Ebédre nagyon finom raviollit készítettem, paradicsomos öntettel. Bár a fő támogató nem túlságosan díjazza ezeket az olaszos állandó tészta-menüket, ez mégis fölöttébb ízlett neki. Este pizzázni akartuk, ezer éve nem került rá sor, ma a nap is, az alkalom is adta volna. De sajnos nem találtunk üres helyet Szentgyörgy egyetlen pizzázójában sem. Így maradt az otthoni vacsora, nekem az ebédmaradék, másnak meg mindenféle finomság...

30. nap

A mai nap zsúfoltsága miatt nem sok idő jutott az evésre. De nem kell sokat, hanem főleg finomat enni:) Délelőtt meggy-kompóttal ébresztettem magam, délben a piacon megkívántam a szőlőt, és azt ettem egy keveset. Később barátnőzni mentem a sztrítre, és gyorsan egy régi kedvencre, rozmaringos szalma krumplira támadt kedvem. Estebédre szemes paszuly levest ettünk, vörös hagymával. Vacsorára tökfőzeléket készítettem nagyon finom friss salátával és koktél paradicsommal. Ma ínyenckedtem:) Bárcsak minden nap keményítő nap lenne...

29. nap

A mai nap az én étrendem szerint nem, de a katolikus naptár szerint le kellett mondani a húsról. Ezért az ebédet kiugrottam - nemcsak ezért, főleg a száz órás gyűlésért, ahonnan véletlenül sem tudtam ellógni -, azazhogy leegyszerűsítettem: délben 2 körül ettem egy fél szelet vajas kenyeret, természetesen házi sütésű teljes kiörlésű rozskenyeret. Vacsorára rántott sajtot készítettem tükör tojással, ecetes uborka kísérettel. Nagy sikere volt az egyszerű böjtös lakomának.

28. nap

Egy olyan nap, amiről keveset lehet mondani. Merthogy keveset lehet enni. A kollégáim meglepetésére meg számtalan megjegyzés kíséretében egy majdnem teljes befőttes üveg meggykompótot tüntettem el a munkaidő közel 10 órája alatt. Délután pedig madéfalvi körtékkel, mentateákkal próbáltam elterelni a gondolataimat arról, hogy elvileg holnap mennyi mindent ehetnék, amit ma nem, ellenben jóllakni hamvazó szerdán ugye nem nagyon szabad...

27. nap

Ma ügyes voltam. De főleg azért, mert nagyon foglalt, tele munkával, és evésre gondolni sem lehetett. Szóval ezért a délelőtt egy babánnal eltelt, kora délután egy korpa-kiflit majszoltam el, majd a szokásos 5 körüli ebédre húslevest ebédeltünk. Hús nélkül, természetesen. Ilyen zsúfolt munkás napokon nem marad energia a főzésre, és örülök a segélycsomag újrafelfedezett tartalmának. Estefele pedig ismét tehéntúrós gombóc, a maradék fogyott el. Napközben még sikeredett egy barátkozós forró csokizás, ami főleg a barátkozás és az élet kellemes rítusai miatt szükséges, és nagy nehezen, hosszabb kihagyás után tornázni is elértem. Úgyhogy elégtétellel nyugtázom a napot:)

26. nap

A mai nap - mint az elmúlt néhány - felemásra sikerült. Azaz a negyedik nap, amikor nem éjjel, hanem nappal aludtam amikor az éjjelből nappal lett. Az éjjel lakodalmaztunk, úgyhogy gyors délelőtti alvás volt. Utána kiwi-ebéd, majd mindenkinek hús leveses csirkepaprikás vasárnapi ünnepi ebéd, nekem francia salátás... Vacsorára - szintén ünnepre való tekintettel - töltött káposzta, én csak a káposztát élveztem ebből.

25. nap

Ez a fehérje nap mondhatni egész jókorra esett. Mivel esküvőbe voltunk hivtalosak, és egy rendes székely esküvőben meg főleg hús van. Úgyhogy nem is panaszkodnék. Ha nem lett volna egész éjjel az asztalon ezer féle süti és éjjel nem vágtak volna meg egy hét emeletes eszterházy tortát... No de kibírtam. Valahogy. Főleg, hogy a korábbi napok szenvedései miatt az esküvőzés előtt nem igazán bírtam enni semmit. Az előételben levő sonkát, csirke húst meg egyebeket a salátákkal azonnal eltüntettem, a leves nagyon finom csorba volt, azt is, utána meg már nyugodtan válogathattam, hogy mikor miből mennyit kívánok elfogyasztani. Az asztaltársaság sem észrevételezte, hogy miért marad meg hol a krumpli, hol a tészta, hol minden.

24. nap

Ezen a nap (ami péntek 12. volt...) ismét összezavartam. Hajnalban 4-kor kezdtem a gyümölcsevést, aztán egész nap gyümölcsöt - narancs, kiwi, most kivételesen banán is -, 26 óráig voltam talpon, közben - ahol lehetett - kértem a forró teákat. Nem volt egy könnyű nap...

23. nap

Most nem egy, hanem három nap is kimaradt a rendszerből. Szerda éjjel utaztam, csütörtökön betegeskedve az ágyat nyomtam, pénteken hajnalban ismét utaztam, péntek egész nap zsúfolt program idegenben, internetkapcsolat nélkül, szombaton a fél nap átalvása, a másik nap fele meg esküvőben - szintén netmentes övezetben. Így a mai nap retrospektíve menü-visszatekintést gyártok. Azaz a 23. nap délelőtt sok vizet ittam, egész nap folyadékokat ittam fervex-ekkel dúsítva, késő délután meg diós laskát ettünk, vacsorára tehéntúrós gombócot. Ismét olyasmi, ami nem egyértelműen szénhidrát, de a betegség és fáradtság és minden miatt úgy szavaztam, hogy többnyire az, tehát ehető.

22. nap

A mai nap orrfulyásosra alakult... Sajnos. A reggeli banán és narancs sem tudták elkergetni a nátha-előjeleket. Ebédelni egy kedvenc kedvenc ráday utcai kis kifőzdében sikerült, tökfőzeléket ettem. Megjegyzem - hencegés nélkül - az általam készítettek jobban ízlenek... De ez ís finom volt. És kivántam nagyon az ecetes uborkát, ám nem volt szerencsém hozzá túlságosan, a szentléleki és madéfalvi uborkák mind mind sokkal finomabbak. De ez is elfogyott persze. Vacsorára kedves meghívást kaptam. Jó környék, jó társaság, de micsoda mennyei vacsora! Kimondottan a kedvemért egy zöldséges mindenféle, sárga meg fehér répával, paprikával, póré hagymával meg gombával. Gasztronómiai élmény volt:) És nemcsak:)

21. nap

A mai nap túl korán kezdődött. Aztán túl savanykás vérnaranccsal folytatódott. Délre már kezdett alakulni. Ebédre jókai bablevest ettem egy kedves emberrel egy kedves helyen. Vacsorára egy másik még kedvesebb emberrel gyrost csirke hússal. A teaivászat megvolt, a náthát úgy tűnik mégsem tudta lesorompózni:(

20. nap

A mai nap olyan zsúfolt volt, hogy alig vettem észre, hogy kívánnék valami nem gyümölcs-kategóriabeli táplálékot is. A reggeli banánt két, kellemes társaságban és környezetben [kedves pesti barátnők, ill. új és régi kedvenc helyek: Párizsi üzletház, Prága kávézó] elfogyasztott tea [menta és jázmin] követte. Délután két vérnarancs, estére egy újabb tea, majd egy alma zárta a sort. Azért az igazat megvallva örülök, hogy holnap már ehetek "rendes"(ebb) ételt...

19. nap

A mai nap nagyon vidámra sikeredett. Egy hat hónapos babával szórakozhattam. Úgyhogy az evés háttérbe szorult és fontossága sem volt nagy. Három vérnaranccsal és egy üveg vízzel telt el a nap nagy része, délután ettem egy kevés rizset, néhány falat ananászos csirkét is megkóstóltam (a baba anyukájának meg nem sértése érdekében:)), aztán egy szelet répa torta zárta a délutánt. Egy ilyen töltettel most már tényleg a holnapi gyümölcsnap lendületből meg kell legyen:)

18. nap

A mai nap pont olyan jóra sikerült, mint amilyen jókat szoktam előzetesen feltételezni a zöldségben dúskáló napokrók:) A délelőtti könyvmolyságot két madéfalvi körte vidította fel, délután szalmakrumplit ettem, késő délután pedig főzelékfaló voltam: rántott gomba és sajnos tök főzelék hiányában zöld paszuly. Holnapra pizzázást terveztem magamnak:)

17. nap

A mai nap sokkal sokkal jobban indult:) A tegnapi finom narancsok maradék kettője fogyasztódott el délelőtt. Délután sonka, sajt, paprika, este sonka, sajt, uborka. Fő a változatosság:) De mivel most teljesen puritán és mindemellett konyhamentes életet élek, időből és lehetőségekből ennyire futja. Az este folyamán pedig kisebb fajta kocsmázásnak jártunk a végére igen igen kedves emberekkel, két bögre tea és egy ásványvíz íródott az én számlámra. Holnapra már fenem a fogam valami finom főzelékre, esetleg szalmakrumplira:)

16. nap

A mai nap többszörösen kellemetlenre sikerült. És az, hogy csak gyümölcsöt ehettem, a legkisebb mértékben befolyásolta ezt... Azért az éjszakai utazás, gyűrődés, hajnali békávézás, lift-rendellenesség miatt csomagcipelés a tizedikre, kevés alvás - mindezek után egész nap narancsot és almát enni sem volt könnyű dolog. De kivételesen eléggé kísértés-mentesre sikerült, mivel üres a hűtő, nincs konyha stb. stb. A madéfalvi almákat jó volt enni, és közben azon gondolkodni, hogy mennyire szivesebben hoztam volna egyebet onnan... A Karinthy utcában pedig egy zöldséges-gyümölcsöstől valami nagyon nagyon finom narancsokat vásároltam, magányos esti vigaszként jól jöttek. 2 alma, 2 naracs, víz. Ennyi. Hát nem vittem túlzásba:))

15. nap

A mai nap betegesre sikeredett:( Teával, ágyban üléssel, még a szénhidrátnap élvezetére sem volt alkalmas. Két szelet kalácsot ettem a reggeli gyümölcsök után, délután 5 órakor diós makarónit ebédeltünk, estére pogácsát készítettünk. Sajnos nem sikerült a legeslegjobbra ez sem:( De azért utazás közben jó lesz ropogtatni....

14. nap

A mai nap enyhén szólva zökkenőkkel telire sikeredett. De nem, vagy nem csak táplálkozásilag. Kora reggelre narancs, aztán ismét naracs. Délelőtt és délben sok teát ittam, késői ebédre paszuly levest ettünk (gyertya fényben, áramkimaradás miatt), illetve gomba-paprikást. Egyiket sem én készítettem, de mindkettő nagyon finom volt. A késői ebéd miatt vacsora nem is volt szükségszerű. Vagyis lett volna. De mivel ritka kedves/különleges/rendhagyó vendégségben voltam, a tehéntúrós gombócnak nem igazán lehetett ellenállni. Szóval erre a hétre is sikerült a vétek. De ezt most máris megbocsájtom magamnak. Holnap ennyivel kevesebbet eszem:)

13. nap

No a regnap esti bejegyzés - a nagy nosztalgia közepette - elmaradt. Vendégségben vagyok a húgoméknál, nem tudtuk kiszámolni, hogy milyen rég nem aludtunk együtt, s mióta nem voltunk csak ketten és sétáltunk Kolozsváron csak kettesben és mindent csak ketten. Úgyhogy valamilyen furcsa oknál fogva elfelejtődött a bejegyzés:( No de bepótolom! A tegnap fehérje nap volt, és mellé társult egy megfeszített munkanap. 2 előtt csakis alma és narancs, utána megittam egy pohár tejet, majd 5 órakor májat ettünk, nagyon finoman, hagymáson megkészítve. Blanka krumpli pürével, én csak ecetes uborkával. Estefele egyet sétáltunk, és a városban kebaboztunk, amiből természetesen én csakis a húst ellegettem káposztasalátával. Este ittunk sok sok teát, pletykáltunk sokat. Lehet ez is jót tesz a kitartásnak:)
Egy nagyon jó nap volt. Nem csak táplálkozásilag! A mai nap is jónak igérkezik, mert lesz sok keményítő-evészet, és hasonló kellemes este:)