48. nap

Ma sok mindent ki kellett bírni. Főként a gyümölcs napot. Hát ez nem sikerült teljes mértékben. Mert ha az ember hónapok után először megy ki a városba ünnepi hangulatban és ünnepelhetnékkel felöltözve, akkor egy gyümölcssaláta olcsó vigasz lesze egy zsúfolásig megtelt pizzaillatú étteremben. Pedig egy 10 órás munkaidőt végigcsináltam kiwiwel, vérnarancccsal, egy vékony meggy-szószos ebéd is nagyon jól esett, de aztán a vargányás pizzának és annak a sok mindennek, amit ezzel a pizzával és a tevékenységgel azonosítani tudok és lehet, annak nem tudtam ellenállni. Szóval meg lehet kövezni, de hiába, azt hiszem ismét megtenném. Mert az a hangulat nem volt semmihez sem fogható. Még a mínusz pár kiló gondolatához sem...