38. nap

A mai nap ismétcsak rohanással tele zsúfoltsággal jellemezhető. A kiwi-reggeli egy szünetben, narancs-pótlék egy következő szünetben. Egy kellemes teázás, aztán gyönyörű időben Kolozsvár főterének a meghódítása. Azzal, akivel már 9,5 évvel ezelőtt is jól esett volna. De - talán emiatt is - most páratlanul jól esett! És persze a jó nem jár egyedül: keményítő nap ide vagy oda, a nosztalgia erejével ható perecnek nem lehetett nemet mondani. Csak kiállni a sort, mint ahogy olyan sokszor négy éven át, megvenni a szézám magos meleg perecet, és enni, és kacagni. Persze én csak egyet engedtem meg magamnak, de ezt tagadhatatlanul lelkiismeretfurdallás nélkül élveztem. Aztán gyors ebéd: kukorica főzelékkel kedveskedett a kedvenc testvérem, és útban hazafele még egy csipsz is elkelt az autóban. Este nagy szalmakrumplizást csaptunk, kiegészülve, vagyis négyesben.